, (běcs-telen-ít) áth. m. běcstelenít-ětt, par. ~s, htn. ~ni vagy ~eni. 1) Becstelenné tesz valakit, azaz, erkölcsi jellemét beszennyezi. Minden vétek, gonosz tett becsteleníti az embert. Ezzel mind magadat, mind családodat becsteleníted. 2) Becstelennek, azaz alávalónak, galádnak, erkölcstelennek mond, hirdet, gyaláz, mások szemében kisebbít. Gyanusításokkal, rágalmakkal becsteleníteni valakit.