, (be-borít) ösz. áth. 1) Homálylyal bevon, felhőkkel beföd. A köd beborítja a hegyeket és folyókat. 2) Betakar, lepellel, vagy más takaró szerrel behúz. Fátyollal beborítani az arczot; szemfödéllel leborítani a halottat, fekete posztóval a koporsót, stb. 3) Némely kézmiveseknél am. a kézmivet erősítés, vagy ékesség gyanánt valamivel belapozza. Beborítani sárgalemezzel a bútorokat, pléhvel beborítani a korlátfákat; aranysíkkal beborítani a ruhát; a fenyőfabútorokat diófalemezzel beborítani.