, tájejtéssel és némely régi s újabb iróknál am. az igekötő be, pl. bémegy, béfut. Egyébiránt hogy a rövid ejtésü be az eredeti, onnan is kitünik, mert közvetlen származékai: ben, bel régen és ma országszerte rövidek. A hosszú bé származhatott a föntebb érintett bel összébbolvadásából is: bel t. i. am. bee, beö, beü öszverántva bé, tehát beltelik lesz beetelik vagy beütelik = bételik, belhivatá = beehivatá = béhivatá stb.