vagy BELÉTALÁL, ösz. önh. 1) Megleli azon irányt, melyen haladva beér, bejut valahová. 2) Valamely eszközzel, fegyverrel bizonyos czélpontba lő, vág, dob, stb. 3) Németes kifejezéssel: beletalálni magát valamibe, am. ügyesen beleokulni, valaminek csínját, módját meglelni.