vagy BELÉKÖT, ösz. áth. és önh. 1) Beleszorít valamibe, és beköt. A batyuba mindenét belekötötte. 2) Kötőtűvel beletűz. Egy pár harisnyába egész motring czérnát belekötött. 3) Önhatólag és átv. ért. veszekedési vágyból mással ingerkedni kezd, belekapczáskodik. Személyragozva belém köt, beléd köt, stb.