, (be-karczol) ösz. áth. Körmökkel vagy akármely éles, hegyes, szúrós, tövises eszközzel karczokat, azaz metszéseket, sértéseket csinál valamely szilárd, tömör állományu test szinén. Szeges bottal bekarczolni a falakat, bútorokat. Jégpatkóval bekarczolni a jeget. V. ö. KARCZOL.