, (be-bolyong) ösz. önh. és áth. 1) Tárgyeseti ragu viszonynévvel am. bizonyos tért, vidéket, tájt stb. kódorogva, csavarogva bejár. Bebolyongta széles Magyarországot. 2) Mintegy tévedezve, vagy véletlenűl bevetődik valahová. Az eltévelyedett rideg marha bebolyong idegen udvarokba.