, fn. és. mn. tt. bársony-t, tb. ~ok. Fínom, puha tapintatu selyem vagy gyapjú szövet, melynek fonák oldala vastagabb szálu. A bársony egymás fölé szőtt kettős fonalból áll. Virágos, nyirett bársony. Vörös, fekete, zöld bársony. Bojtos bársony. Selyem, vagy gyapju bársony. Bársonyba öltözködni. Puha, mint a bársony. Km. Mint melléknév jelent bársony kelméből valót, bársonyhoz hasonlót, fínom puhaságút. Bársony ruha. Bársony virág. Bársony kezecskék. Bársony csiga, bársony rózsa. Illik, mint juhászbundára a bársony folt, mint szamár hátára a bársony nyereg. Km. Néha a régiségben és néhutt ma is: bársom.
Egyezik vele a persa barzah (Vullers szerént: vestis seu panni ex serico et filis laneis contexti species); továbbá az orosz barkhat, szláv barsun, német Barchent, hellen πορϕυρα, πορωυρειος, hellen-latin byssus, stb. Egyébiránt mennyiben polyhos barkáju, gyökre nézve rokon a magyar barka, és bárzsing szókhoz.