, (bar-om) fn. tt. barmot, tb. barmok. Általán, nagyobb négylábu emlős állat, milyenek az ökör, ló, szamár, teve, stb. másképen: marha. Különösen, szarvasmarha, ökör, tehén. Barmokat tenyészteni, őrizni. Szőre mentében simogatni a barmot. Igavonó barom. Átvett értelemben oktalan állathoz hasonló, s minden szellemiségből kivetkezett durva emberről mondatik megvetésképen.
Elemzésére nézve l. BAR gyök (1).