, (bár-cs vagy bar-cs) fn. tt. bárcs-ot. A bogácsféle növénynemű növények egyike, melynek némely fajai szárrafutó levelűek, némelyek pedig nyeletlen, le nem futó levelűk. (Cnicus).
Kitünőleg tüskés, szúrós tulajdonságánál fogva azon bar vagy bár gyökü szók családához tartozik, melyek metszésre, hasításra, ortásra, szúrásra vonatkoznak, mint: barkál, barkóczáz, bárd.