, (barát-os) mn. tt. barátos-t v. ~at, tb. ~ak. Barátmodorú, barátszerü, kolostoros. Barátos szokás. Barátos szabásu ruha. Barátos szónoklat. Régiesen ,barát vagy ,barátságos helyett is előfordúl. A Müncheni codexben: "És lőnek Herodes és Pilatos barátosok azaz barátok vagyis összebarátkoztak, kiengesztelődtek (et facti sunt amici). Pestinél szinte ,barátosok am. barátok. A Nádor codexben is: "Barátosok lőnek öszve.