, (bar-áz-d-a vagy bar-az-d-a) fn. tt. barázdát. 1) Ekével hasított vonal, illetőleg hosszukás mélyedés, mely a szántóföldek között határul húzatik. Barázdában fekszik a nyúl. Végig menni a barázdán. Barázdába lefolyó esővíz. Mély, széles barázda. 2) Minden egyes rétege a fölszántott földnek, melyet az eke hagy maga ntán. Barázdát hasítani, vetni. Egyenes, görbe barázda. Keskeny, vékony barázda. A föld hosszában, vagy keresztben fekvő barázdák. Barázda alá vetni a magot, azaz, elébb elvetni, azután barázdolni, szántani. 3) A sorba ültetett szőlőtőkék közötti mélyedés, mely a földnek fölkapálása által alakíttatik. 4) Sáros utakon, mezőkön látszó párhuzamos vonalu mélyedések, melyeket a barmok lábaikkal vágnak fel. 5) Átv. ért. az arczon mutatkozó ránczok. A vénség barázdái látszanak arczán.
Elemzését illetőleg l. BARÁZ. Egyezik vele a szláv brázda, brozda, borozda, török burusuk (ráncz; ránczos), burus-mak (ránczosodni).