, (barát-ság-os) mn. tt. barátságos-t, vagy ~at, tb. ~ak. Baráti viszonyokra kész, hajlandó; nyájas, társaságkedvelő; szíves, engedékeny; szolgálatra kész, megelőző. Barátságos ember. Barátságos alku, barátságos szolgálat. Barátságos ebéd, barátságos látogatás, megszólítás. Barátságos szívvel, indulattal, akarattal lenni valakihez; barátságos egyezkedésre lépni; barátságos arczot mutatni; barátságos ajánlatot tenni.