, (boj-t-os) mn. tt. bojtos-t vagy ~at, tb. ~ak. 1) Aminek fürtökbe, csomókba tekeredett szőre, gyapja, szálai vannak; gubanczos, bozontos. Bojtos gucsma, kalpag, guba. Bojtos medve. 2) Bakallós, aláfityegő rojtcsomóval ellátott, diszített. Bojtos csizma. Bojtos szűrgallér.