vagy BELÉILLIK, ösz. k. Terjedelmére vagy alakjára nézve oly arányban, illetőleg viszonyban van bizonyos helyhez, vagy körülményhez, melynél fogva épen oda való, bele való. Ezen könyv épen beleillik e tokba. Ez a szár beleillik a pipámba. V. ö. ILLIK.