, (be-kóvályog) ösz. önh. és áth. Általán bizonyos vidéket, tájt, tért bolyongva, görbe utakon bujdosva bejár. Különösen mondjuk ragadozó madarakról, s am. leselkedve, zsákmány után vizsgálódva berepül, beszáll valahová. A kányák bekóvályognak a majorságba.