, (baj-usz-os) mn. tt. bajuszos-t vagy ~at, tb. ~ak. Kinek vagy minek bajusza van, illetőleg fölserdűlt. Bajuszos legény. Bajuszos diák. Bajuszos macska, oroszlán. harcsa. Különösen, aki bajuszt visel. Bajuszos pap, barát, katona. Ellenkezője: bajusztalan.