, (bün-bocsánat) ösz. fn. Általán a bünért érdemlett büntetésnek elengedése. Egyházi értelemben: a bünösnek feloldása mindazon büntetésektől, melyeket e földön az egyház törvényei, s más világon Isten itélete szerént érdemlett volna. Bünbocsánatért esedezni. Bünbocsánatot nyerni.