, (büty-ök) fn. tt. bütyk-öt. Általán göcsös, csomós kinövés, dudorodás valamely állati vagy növényi testen. Bütykök a gabona száron, a nádon. Különösen a csontokon támadt gömbölyűs, jobbadán idomtalan görcs, mely az izülést alakulni segíti, s melynek az ellenkező csonton annak domboruságához mért kivájulat vagy árok szokott megfelelni. Máskép: bötyök.