, BŰRÖK, (bür-ök) fn. tt. bürk-öt. 1) Növénynem az öthímesek seregéből; kisgallérja féloldali, mintegy három levelű, nagygallérja apró levelű; gyümölcse gömbölyűded, mindenik magva öt sinóros, sinórjai érés előtt fodrosak. (Conium). Köz ismeretű faja: büdös bürök, melynek szára bördős, fényes, verhenyes mocskokkal foltos. Máskép: bötök, sípfű. A bürök is nagyobbra nő, mint a lóher. Km. 2) Lásd: CSOMORIKA.
Nevét bördős azaz burkot képezö üreges szárától kapta.