, (búza-kepe) ösz. fn. Learatott s kévékbe kötözött búza, amint a szántóföldön öszverakják. Máskép: kereszt, búzakereszt vagy csomó, négyszögűen rakva. Néhutt tizenkét vagy tizennyolcz, másutt tizenhárom kéve tesz egy csomót, s ez utolsóból kettőt vesznek egy keresztbe, pl. alsó Mátyusföldön. A legfelső kévének, mely a többit takarja, pap a neve.