, (bur-k-ony) fn. tt. burkony-t, tb. ~ok. 1) Szeged vidékén am. hajó oldalbordája, melyhez az oldal- és fenékdeszkák szegeztetnek, másutt: balkony, bókony. ,Burkony jobban a bókonyhoz szegezett deszkázat. 2) Úri nők köpenye, melybe burkolódznak. (Wickler). 3) Más ily bőtakaró öltöny is.