, (buk-od-a) elvont törzsök, melyből bukdács, bukdácsol, szarmaztak. Gyöke buk(ik) melyből gyakorlatos od (= os) képzővel lett buk-od elvont ige, s ebből bukodó, bukoda, bukda. Hasonló képzésüek: csapda (csapoda), lobda (loboda), szabda (szaboda) stb. Értelme: gyakori, ismételt bukás.