, (buk-od-ács-ol) önh. m. bukdácsol-t. 1) Fürdés, úszkálás közben lelebukik a vízbe. Bukdácsolnak a réczék, ludak, midőn esőt éreznek; bukdácsolnak a fürdő gyermekek. 2) Fejbuktatva jár, megy, vagy aluszik, bólogat. Bukdácsol nyáron a legyes ló. Bukdácsolva megy, ugrál a nyúl. V. ö. BAKDÁCSOL, BAKTAT.