, (buk-u-an vagy buk-v-an) önh. m. bukkan-t. Felható, vagy beható ragu neveket vonz, s am. véletlenül ráakad, bemegy, beleütközik. Rábukkant a vadra, melyet keresett. Bebukkant a házba. Belebukkant. Mondatnak ezek is: Kibukkant a szeg a zsákból. Fölbukkant a vízből. Alábukkant. Elébukkant.
"A megszakadt fellegekből
Most a hold kibukkana.
Kisfaludy S.