, BÚJIK, (búj-ik) k. m. búj-t. Elrejti magát, szük helyre vonúl, az emberek szeme elől rejtőzködik. Bozótba bujik a róka, farkas. Lyukba bujik az egér, ürge. Igen vad fiú, bujik az emberek elől. Aki ebért, gyermekért veszekedik, pad alá bujjék. (Km.) Szégyenemben majd a föld alá bujtam. Öszvetételei: Általbujik, bebujik, belebujik, elbujik, kibujik, összebujik. Alig bujik ki a tojásból, már fut a fürjecske. Majd kibujik a bőréből, úgy örül. (Km) V. ö. BÚ, ige.