, (buj-ó-os-di) fn. tt. bujósdi-t. Játék neme, midőn a játszótársak egyet kivéve elbujnak, s ez fölkeresni indul őket. Bujósdit játszani. Képzője di általán játékjelentő szókat alkot, mint: lovasdi, katonásdi, szembekötősdi, zálogosdi stb. V. ö. ~DI képző.