, (bú-bánat) ikerített fn. tt. búbánat-ot vagy bú-t bánat-ot. Bú és bánat együtt, szomorúságból és sajnálásból vegyített indulat, tartós fájdalmú kedélyi állapot. Sok búbánat éri őt. Ne oly sok búval bánattal, hanem több örömmel és vigasztalással folyjon le az új év. Verje meg a búbánat.
"Nem hittem én, de már hiszem,
Hogy szerelmem búra viszen,
Búra viszen, búbánatra,
Ezer győtrő gondolatra.
Népdal.
"Simonyiban van egy malon
Búbánatot őrlnek azon,
Nekem is van búbánatom,
Oda viszem, lejáratom.
Népdal.