, (bőr-ös) mn. tt. bőrös-t vagy ~et, tb. ~ek. 1) Amin rajta van a bőr, amiről a bőrt le nem húzták, le nem nyúzták. Bőrös szalonnaszelet. Bőrös pecsenye. 2) Nyers vagy kikészített bőrökkel rakott, terhelt. Bőrös bolt, padlás, kamara, pincze. Bőrös szekér. 3) Bőrrel behúzott. Bőrös láda. Bőrös székek, pamlagok.