, (bol-d-og-úl) önh. m. boldogúl-t. Folytonos szerencséhez jut, valamiben czélt ér, vágyai teljesednek. Különösen vel ragu viszonynévvel am. megfér valakivel, czélját éri vele. Némely emberrel nem lehet boldogúlni. Erkölcsi ért. idvezűl, a mennyei boldogok közé jut. Aki hisz, az boldogúl.