, (bög-öly) fn. tt. bögöly-t, vagy böglyöt, tb. ~ök, vagy böglyök. Mezei nagyobbféle szürke légy, mely a barmok körül szállong, s azokat meleg nyári napokon éles mérges fulánkjával bökdösi, csipkedi, vérig üldözi, s gyakran fölbőszítve futásra kényszeríti. Fajai: marhabögöly, mely a gulyákat, szarvasmarhákat kinozza; irámbögöly, lóbögöly, juhbögöly.
Máskép tájejtéssel: pőcsik, vagyis átvetve bökcsi, azaz, bökdöső. A bögöly gyöke is tulajdonkép: bök, s am. bökő, bökölő. Képzésre olyan mint: törköly, hömpöly, szipoly, seregély stb. V. ö. ~ALY, ~ELY, ~OLY, ~ÖLY képző.