, 1) A kutya természeti hangja, midőn nem folytonosan ugat, hanem csak egyes hangra tör ki. Származékai: böffen, böffent. 2) Ökrendezők hangja, mely többnyire a gyomornak nem tetsző ételektől ered. Származékai böfög, böfögés. Mennyiben e hang fölfújt pofák által képződik, rokonai: pöf, pof, puf.