, (bal-szél) ösz. fn. 1) A latin ventus értelmében vett szélre vonatkozva am. kedvezőtlen szél, mely a hajózást akadályozza, hátráltatja. Balszéllel nehéz hajózni. 2) A latin margo vagy latus értelmében vett szél-től am. balfelül levő széle, balrésze, baloldala valaminek. A köpeny balszéle elszakadt. Az első pont alatti szél tompa, a másik élesebb é hanggal ejtetik. V. ö. SZÉL.