, (bom-b-a vagy bomb-a) fn. tt. bombát, tb. bombák. A lövésztanban nagyobbféle álgyugolyó, melyet, belül üres lévén, lőporral megtöltenek, s leginkább épületek meggyujtására lőnek ki. Bombákat vetni, hányni. Szétpattanó bomba. Máskép bombi és bombik.
Mint tompa vastag hangutánzó (bum!) számos nyelvekben közös, pl. francziául bombe, németűl Bombe, olaszul bomba, oroszul bomba, angolúl bomb, tótul puma. Mint hangutánzó megvan a latin bombus, bombilat, a hellen βομβος szóban is.