, (boh-ó-oz-at) fn. tt. bohózat-ot. 1) Általán bolondos, köznépies tréfák öszvege. 2) Szépműtani értelemben oly költemény, mely köznépi életből vett tárgyát köznépies és bolondos tréfálkodó nyelven adja elő. Különösen szinműi bohózat, mely alsórendű személyeket saját modorú nevetséges jelenetekben tüntet fel.