, (bord-on) fn. tt. bordon-t, tb. ~ok. Növénynem az együttnemzők seregéből; vaczka zsejtes; fészke födelékes, szálkahegyű fulánkos pikkelyekkel; bóbitája hajszálas. (Onopordum, Diószegi). Fajai: fehérhátu, és horgos bordon.
Törzse bord a borz, borzas szókkal egy eredetű.