, (biz-t-os-ság) fn. tt. biztosság-ot. 1) Bátorságos, félelem nélküli állapot. Biztosságban utazni valamely erdőségen keresztül. 2) Hivatal, mely politikai, igazgatósági, kereskedelmi stb. ügyek elintézésével bízatott meg. Királyi biztosság; országos biztosság; kerületi, katonai, úti biztosság; kereskedelmi biztosság; megyei biztosság; máskép: bizottság.