, (biz-t-os, biz-at-os) fn. tt. biztos-t, tb. ~ok. Hivatalbeli személy, vagy kereskedelmi, gazdasági tiszt, szolga, ki meg van bízva, hogy bizonyos ügyekben eljárjon. Királyi biztos; megyei biztos; úti biztos; városi biztos; boltbiztos, kereskedelmi biztos, rendőrségi biztos.