, (biz-t-os-ít-ék) fn. tt. biztosíték-ot. Általán minden, mi biztosokká tesz bennünket. Különösen 1) Ami valamely kár ellen mentesít, vagy a mentesítés alapját teszi, pl. a bank hitelére még nem elegendő biztosíték a bele adott tőke. 2) Mindenféle hiteles iromány, mely bizonyos ügyben, kereskedésben, űzletben biztosítás végett adatik. 3) Pénzöszveg, mely p. o. gazdasági tiszt által a tulajdonos biztosítására letétetik. 4) Szellemi erő, melyben bízni lehet. Némely embernek becsületszava már elegendő biztosíték.