, önálló gyök és indulatszó. Élünk vele, midőn olyasmit állítunk, minek valóságáról teljes tudomásunk van, vagy azt hiszszük, hogy úgy van. Biz igaz! Biz igen! Biz úgy! Biz úgy ám! Néha esküféle erősítő erejü. Biz Isten, nem én voltam. A tagadást hatályosabbá teszi az ilyenekben. Biz én nem megyek! Biz azt meg nem kapod! Származékai bizon, bizony, bizonyít, bizonyos, stb.
Alapértelme: kétségtelen, határozott tudomás, minél fogva rokon vele a tudásra vonatkozó svéd wiss, dán vis, német wissen, gewiss, szanszkrit vid.