, (bir-ó-ság) fn. tt. birság-ot. Eredeti ért. biró által hozott itélet, a régi halotti beszéd szerint, hol birságnap = itéletnap. Különösen büntetés neme, melyet a biró, illetőleg törvényszék a bűnös ellen rendel. Pénzbirság, midőn fizetésre itélnek valakit. Vérbirság, halálos itélet és büntetés. Igazság a birság. Km.
"Seregesen azt kiáltják:
Igazság, koma, a birság,
Falubirák így találták,
Ezeket megbirságolták.
Gúnydalok népies versezetekben.
Némelyek az erszényt jelentő franczia bourse szótól származtatják, mennyiben a birság erszényre büntetést is jelent, de, mint fölebb elemeztük, helytelenül. V. ö. BIRSÁGNAP.