, fn. tt. biklát, tb. biklák. Somogy és Baranyában pendelyszabásu, ezerránczos vászonszoknya.
Valószinű, hogy pendely és bikla az elrontott eredeti ingal szóból alakultak. Tudniillik, ahol még a hosszu női ing nincs divatban, ott a testet közvetlenűl takaró fehérruha két darabból áll, a felső csipőig ér, s féling, vagy feling (felső ing) a neve, a csipőtől bokáig nyuló szoknyaforma pedig a székelyeknél ma is ingal, vagy ingalj. Ingal-ból vékonyhangon lesz: ingel, mint fejal-ból (vánkos) lett fejel pl. a Nyitra-völgyén, és másutt; p előtéttel: pingel, s innen: pindely, pendely, pintöl, pöntöly. Más részt, t. i. a somogyiak és baranyaiak alakítása szerint, ingal-ból lett szintén ajakbetűs előtéttel: bingal, innen átvetve, bingla, könnyebb kiejtés végett az n-et elhagyva: bigla, bikla. Egyébiránt a hasonló hangzatu hellen κυκλας és latin cyclas szintén kerekded szabásu nőruhát jelentenek.