, elvont gyök, mely különnemű származékaiban másmás alapértelmü. 1) Ideoda járást kelést jelent ezekben: bolyog, bolygat, s nem egyéb, mint a hasonérteményü bol, bal, bil gyökök lágyított mása. 2) A bolond szó gyökének változata a bolyóka, bolyókás származékokban. 3) Valami gömbölyüt jelent a bolyó (bogyó, golyó) szóban. Egyezik vele az önálló boly pl. hangya-boly. 4) Gubanczos, tekeredett csomósodott szőrt, hajat, tollat stb. jelent a bolyh származékban. 5) Több helység neve, önálló állapotban, vagy helységnevek gyöke, milyenek: Bolya, Bolyk, Bolyok, Bolyom, melyek alapértelme valószinüleg azon bolyéval egyezik, mely halmot, dombot jelent; lásd BOLY, fn. Több jelentésében egyezik vele az árja nyelvek vol, val, gyöke (a görögben Curtius Etymologiája szerint Φαλ, Φελ, pl. latin volv-o, volu-men, volu-to, góth valv-j-an, régi felső német wellan, német wälzen, cseh val-i-ti, görög ελυ−ω, ειλυ−ω stb. V. ö. BOL, BONY gyökök, és PÓLYA fn.