, (bir-ge) fn. tt. birgét, tb. birgék. Vörnyeges kiütésü foltokban mutatkozó rüh, milyen különösen az emberi test bőrét szokta meglepni, máskép sennyedék. Élnek e szóval a mátyusföldiek és néhutt a palóczok.
Elemezve vagy = bőr-ge, azaz kiütés a bőrön; vagy vörös szinénél fogva gyöke bir a vir, věr gyökökkel rokon.