, (bika-áldozat) ösz. fn. Az ó testamentomban, és több pogány népeknél divatozott vallási szertartás, mely a többi áldozatok között legnemesebbnek tartatott, midőn választott szép bikát öltek meg, s némely részeit megégették, a többit pedig ellakmározták. Jnpiter tiszteletére bikát áldoztak a görögök és rómaiak.