, (be-vág) ösz. áth. 1) Éles eszközzel, pl. karddal, fejszével, ásóval, kapával stb. valamit behasít. Kezet késsel, fát fejszével bevágni. 2) Rést, hézagot, lyukat metsz be. Léket vágni be a jégbe. 3) Becsap. Haragjában bevágta az ajtót maga után. A szél bevágta az ablakot. 4) Elzár, akadályoz. Bevágták az utját.