, (ber-él-ér) fn. tt. bellér-t, tb. ~êk. A székelyeknél s néhutt Magyarországban is am. marha-, sertéskereskedő, egyszersmind hentes. Gyöke a csereféle adásvevésre vonatkozó ber, bere, mely a cserebere, csereberél ikerített szókban közdivatu. Hasonló értelemben használtatik a szláv eredetü kupecz.