, (běr-z-en-kěd-ik) k. m. běrzenkěd-tem, ~tél, ~ětt. Saját ért. szőrét borzogatva ellent áll; dühösködik. Átv. ért. ellenszegül, böstörködik, ellenbeszél, pezderkedik, hörcsökösködik. Berzenkedik párzás és verekedés közben a hím madár, midőn leeresztett szárnyakkal támadólag lép föl.