, (bol-g-lál) önh. m. bóklál-t. Mondják barmokról, különösen ökörről, lóról, midőn szabadon csapongva ideoda bolongnak a mezőn.
E szóban, mint másokban, a gyökbeli ol öszvehúzva lett ó, és a g-ból lett k, mint: járogál, járkál, turogál turkál, stb. És így: bolglál, bóglál, bóklál.