, (be-von) ösz. áth. 1) Valamely terhet maga után vonva beszállít, bevisz, beállít valahová. Kocsit, hintót, szekeret, ekét bevonni a szin alá. 2) Bizonyos területü testet, vagy üreget betakar. Bevonni tiszta héjakkal a vánkosokat; bevonni szőnyeggel a pallót, viaszos vászonnal az iróasztalt. 3) Öszvehúz, öszvegöngyölít. Bevonni a vitorlákat. 4) Valamely társulatban, játékban részt venni erőltet. Bevonták őt a hamis játékosok.